Szertartás: zsebkendővel, vagy anélkül?
A párok többsége heteket tölt el a zeneválasztással. Mi szóljon a bevonuláskor, fogadalomtételkor és a gyűrűhúzás pillanataiban? Legyen instrumentális, vagy a szöveg is meghatározó számunkra? Valami kedvenc, vagy esetleg a szokásos?
Fontos, hogy eldöntsük, akarunk-e sírni… A szüleink fognak, még akkor is, ha vidám zenét választottunk. Hiába szól majd Frank Sinatra csodás hangján a Love and Marriage a kivonuláskor, a szipogást nem fogja elnyomni a hangerő. Szeretnek minket, ezért hullanak a könnyek. Mi is szeretjük őket, a miénk pedig azért hullik, nameg a mérhetetlen boldogságtól!
Válasszatok tehát valami szívetekhez közelálló számot. Nem baj, ha nem a legújabb, divatos, csak kettőtöknek jelentsen valamit!
Táncoljunk hajnalig! Vagy ne?
Ha csak egy visszafogott vacsorát szeretnétek elkölteni a számotokra legfontosabb személyek társaságában, akkor a szalonzene jó választás. Mindenképpen olyan zene, ami nem felpörget, csak a háttérből kíséri a meghitt pillanatokat.
Bulizós csapatot hoztok össze a nagy napra? Rendelhettek DJ-t is és party hangulatot teremthettek a vacsora után! Ledobhatjátok a kényelmetlen cipőket és hajnalig pöröghet a buli! Arra azért számítsatok, hogy a nagyszülők hamar elköszönnek majd.
Az arany középút a leginkább elterjedt. Egy kisebb, 2-3 főből álló zenekar a kedvenceiteket játsza, esetleg egy-egy hagyományosan lakodalomra szóló slágert. Erre táncolhatnak a nagymamák és papák, a gyerekek, minden korosztálynak megfelel!
Zenész kerestetik
A legtöbb kiszenekar fellép nívósabb éttermekben. Menjetek el kettesben és hallgassátok meg őket egy vacsora mellett! Az esküvőszervezők is ajánlhatnak jól bevált csapatokat. Kérjetek referencia-videókat a kiszemelt zenekartól és otthon hasonlítsátok össze őket!
Ne az ár döntsön, mert egy olcsó, szintetizátoros hobbizenész nem megfelelő életetek egyik legnagyobb élményének kísérésére!
